Kép, videó- és dokumentum tár
A 3D galéria megtekintéséhez használjon 
szemüveget!
Az ÉLETRAJZOK eredeti anyagáért köszönet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak! Forrás: 
A weboldalon szereplő összes márkanév, bejegyzett márkanevek, logók és képek azok bejegyzett tulajdonosainak tulajdonát képezik.
Adobe Reader® innen letölthető:
Ha kérdése van vagy segíteni tud a gyűjtemény bővítésében, kérem, vegye fel a kapcsolatot a H.O.C.-al!
A gyűjtemény azon ipartörténeti tárgyai kapnak itt külön felületet, amelyek túlzás nélkül, tekinthetők világritkaságoknak. Ezekből, jelen ismeret és a begyűjtött információk alapján, viszonylag biztonsággal állítható, hogy vagy nem maradt fenn több példány csak ebben a gyűjteményben, vagy nagyon kevés, mindössze egy-két darab lelhető fel belőlük. Ezen tárgyak jelentősége kiemelkedő, hiszen az informatikatörténet egyik utolsó darabjai! Természetesen, ezt nem lehet kategorikusan kijelenteni, ezért kérem, ha Önnek van információja további példányok létezéséről, ossza meg a HOC-al, hogy pontosítani lehessen ezen tárgyak körét.
táskaszámítógép. Gyártó: Műszertechnika Szövetkezet. Forgalmazó: SZÁMALK. Gyártás éve: 1984. Magyarország első hordozható számítógépe, tekinthetjük a laptop ősének. Hordozhatósága ellenére, meglehetősen nehéz volt, több mint 20Kg súlya mellett csak hálózatról tudott működni, akkumlátort nem tartalmazott. Megalkotása mégis jelentős, mert a Műszertechnika Szövetkezet mérnökei már akkor felismerték, hogy a mobilitásé lesz a jövő. Ezt, azonban abban az időben még sokan nem így gondolták. Ennek, és a magas vételárnak köszönhetően nem lett belőle sikertermék. Nem maradt fenn belőle több példány!
számítógép. /Második, fehér széria/ Gyártó: SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ Gyártás éve: 1988. Egy nagyon fontos kutatóintézet volt Magyarországon a 70-es és 80-as években a Náray Zsolt vezette SZKI, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, amely nem csak különböző koordinációs munkákat végzett az ESZR rendszer keretében, hanem számítógépeket is fejlesztett. Az első "klasszikus" barna színű Proper számítógépcsalád egy megosztó formatervű berendezés volt. Ez volt Európa első IBM PC/XT klónja és egyben a világ egyik első IBM kompatibilis számítógépe. A cég a 80-as évek végén továbbfejlesztette a modellt. Míg az első széria teljesen SZKI gyártmány volt, addig az új modellnél a COCOM enyhítése lehetővé tette, hogy főként Taiwani alkatrészeket használjanak fel. Az akkori gépekhez képest rendkívül letisztult modern külső megjelenést azzal érték el, hogy "elcsalták" az egyébként magas házat azzal, hogy magát az előlapot elvékonyították. Szintén új fejlesztés volt az Uniboard névre keresztelt billentyűzet, amely annyira népszerű volt, hogy a GANZ is gyártotta Licensz formájában. Megjelenésében követi a számítógépház modern stílusát. Érdekessége, magyar szabadalom, a billentyűk nyomóerejét nem rugók, hanem mágnesek segítségével valósították meg, ezzel a mai billentyűzetekhez hasonló billentésérzetet értek el. Ezzel a technológiával gyártott billentyűzeteket szállítottak az MTA-SZTAKI-nak, az új színes ProPimo-hoz is. A számítógépből nem maradt fenn több példány!
számítógép. /Második, fekete széria/ Gyártó: Boscoop-Personal GT agráripari közös vállalat Gyártás éve: 1984. A magyar számítógépgyártás ikonikus darabja az Aircomp, mindig megdobogtatja annak szívét, akihez közel áll a magyar számítógépipar. Talán azért, mert ezt a gépet két testvér, Lukács József és Lukács Endre tervezte 1981-ben a "házi laboratóriumukban", amit aztán HomeLAB-nak neveztek el. Olyan számítógépet alkottak, amely egy átlagember számára is elérhető volt, ami akkor nem volt egyértelmű. Magyar Apple néven is emlegették az almás gép megalkotásának hasonlósága miatt. A HomeLAB II számítógépüket HCC klub /számítógép építő klub/ keretei között építették vállalkozó szellemű fiatalok, amelyet az amerikai Homebrew Computer Club mintájára Magyarországon Dr. Simonyi Endre honosított meg. Ezt követte a HomeLAB III, ami hazánk első (és egyben utolsó) KIT, azaz csomag formájában megvásárolható számítógéptípusa volt. A csomag tartalmazta az alaplapot, az Epromokba égetett Basic interpretert a burkolatot és a billentyűzetet. A többi alkatrészt mindenkinek magának kellett beszereznie és beforrasztania a nyomtatottáramköri lemezre. A HomeLAB II típust a Boscoop-Personal GT is gyártotta Aircomp16 néven. A cég főprofilja elsősorban mezőgazdasági tevékenység volt, ez megmutatkozott a termék gyártásában is. Az első szériás Aircompokat "szappantartó dobozos" névvel is illették, a műanyag ház silány minősége miatt. A második, fekete dobozos széria már lényegesen jobb minőségű volt. A számítógépet költségtakarékosságból érintőfóliás billentyűzettel látták el, ami jelentősen megnehezítette a gépelést. A normál billentyűs változat csak a nullszériáig jutott el, sorozatgyártásba nem került a mert az alkatrész többlet jelentősen megdrágította volna a gép árát. Az akkori viszonyok között nagyfelbontásúnak számító, 256 X 256 képpontos fekete-fehér grafikus képességekkel rendelkezett. Kiemelkedő volt a beépített BASIC, és a gépi kódú programozás lehetősége, amit monitor program támogatott, ami szintén be volt építve. Rendkívül ritka darabnak számítanak, különösen a normál billentyűs változat. Az utóbbiból mindössze hét példány maradt fenn, ebből az egyik Németországban található!
számítógép. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható magyar gyártmányú számítógép, a Primo volt 1984-ben. A gépet a Microkey Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társulás fejlesztette ki, és az MTA SzTAKI leányvállalata, a Cosy gyártotta. A gép népszerűsítése érdekében a gép köré kololy marketing stratégiát építettek, az alacsony árával elsősorban a fiatalokat kívánták meghódítani. Az összeszerelést a sárisápi Új Élet MgTsz végezte, és körülbelül 7000 példány készült belőle 1986-ig. Az első Primo-A változat kapacitív elven működő strapabíró billentyűzetét a beállítási hiányosságok miatt sok negatív kritika érte, ezért később, további 1000 darabot gyártottak a normál nyomógombos billentyűzettel ellátott Primo-B változatból. A hazai számítógépipar fellendítésére meghirdették a második iskola-számítógép pályázatot, amelyen Pro-Primo néven indítottak el egy prototípust, amely már támogatta a színes grafikus kijelzőt és floppy interfészt is tartalmazott. A Pro-Primo a középiskolás kategóriában első, az általános iskolás kategóriában harmadik helyezést ért el, gyártásba azonban végül nem került, mert az iskoláktól viszonylag kevés megrendelés érkezett rá. Hiába volt a pályázat eredeti célja a magyar informatikai ipar támogatása, a Novotrade RT lobbija révén a magyar gépek mezőnyébe "csempészett" Commodore 16 gépcsalád vitte el a pálmát, a kedvezőbb árának és nagyobb tudásának köszönhetően. Az első iskola-számítógép pályázat esetében a nyertes gép a Híradástechnika Szövetkezet HT-1080Z típusa lett, amelynél központilag eldöntötték, hogy ezt a típus juttatják el az iskolák számára, addig a második iskola-számítógép pályázat esetében az intézményeknek megkapták a választás jogát, szabadon dönthettek mely típusra tartanak igényt a nyertes gépek közül. Ez meg is pecsételte a hazai gépek sorsát. Ennek ellenére szerepe jelentős, mert a kiskorú felhasználók ezrei kedvelték meg általa a számítástechnikát. Mindössze öt példánya maradt fenn! Az egyik Pro-Primo a H.O.C tulajdonából került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárába.
számítógép. A Comproject Számítástechnikai és Automatizálási Mérnöki Iroda GM által 1985-ben kifejlesztett gépcsalád Z80A (4MHz órajelű) típusú mikroprocesszor alapú mikroszámítógép. CP/M 2.2 operációs rendszer futott rajta. A gyártási jogok megvétele után a Villamosberendezés és Erősáramú Elektronikai Vállalat (VBKM) gyártotta. A tanácsigazgatás mikroszámítógépes pályázatának egyik nyertes gépe. Két eltérő felépítésű változatban gyártották. Volt egy egykártyás kompakt felépítésű verzió, ami az alaplapon kívül csak a billentyűzetet tartalmazta, és volt egy asztali kivitel amiben a monitor is be volt építve. A billentyűzet mindkét kivitelben TÁKI gyártmány volt. A beépített monitor érdekessége, hogy a Videotontól olcsón megvásárolták a kereskedelemben is kapható TS sorozatú kis TV készülékeket, majd némi átalakítás után ezeket szerelték be költségtakarékosságból. A legfőbb különbség az elektronikai egységben volt, nem egyetlen nyomtatott áramköri lapot tartalmazott, hanem egy úgynevezett „Europa méretű” sokkártyás megoldás volt ami rendkívül jó bővítési lehetőséggel ruházta fel a típust, mivel a különböző egységek külön nyomtatott áramköri lapokon voltak megépítve. Ez lehetővé tette, hogy egy alap konfigurációt később az igények növekedésével, gond nélkül lehetett bővíteni, de akár egyedi kártyafejlesztések elhelyezése is megoldható volt. "A Comput 80 a számítógépek Szent Grálja!" Fennmaradt darabszám: 6db példány!
adatgyűjtő munkaállomás. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) az 1970-es évek második felében kezdett foglalkozni hátértárak és adatgyűjtő munkaállomások kifejlesztésével és gyártásával. Az SLK-80/A gyártása 1982-ben kezdődött, a VIDEOTON Kükereskedelmi Rt. is részt vett a számítógép forgalmazásában. A spórolás jegyében a megjelenítő egységeként a háztartásokban is használt Videoton Super Star 12 fekete-fehér televízió szolgált, a külső megjelenésében is lényegesen egyszerűbb volt a konkurens gyártók termékekhez képest. A billentyűzete az akkor nagyon népszerű, TKI /Távközlési Kutató Intézet/ által német RAFI licensz alapján gyártott HALL-generátoros billentyűzet volt. A BASIC-ben programozható készüléket Jánosi Marcell tervezte, aki a világ első 3” méretű mikro-kazettás floppyegységét az MCD-1 -et is megalkotta. Csak ebben a gyűjteményben található meg!
videotex terminál. Nagyon ritka darab, az ORION önálló fejlesztési eredménye a VTX-960/M videotex terminál, amely az 1980-as évek elején került forgalomba. Hazánkban a sugárzott videotex program megvalósítása az MTV és MTI képújság szerkesztősége megalakulásával 1982-ben indult meg kísérleti jelleggel. Ezek a terminálok lehetőséget nyújtottak az akkori számítógépes vállalatoknak, (pl. SZKI, SZÜV) a Teledatarendszer szoftvertámogatásának kidolgozásához, az ORION számára pedig megteremtették az önálló terminálfejlesztés alapjait. Nem maradt fenn belőle több példány!
professzionális számítógép. A fejlesztő intézmény Labor MIM /Labor MűszerIpari Művek/ Az esztergombani székhelyű cég elődjét az 1948- as államosítása után, újonnan épített gyárként 1960. január 1-én kezdte meg a működését. Szintén itt készült az SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ legendás Proper számítógépcsaládja is. A gép híres design díjas formatervét Németh Aladár készítette. A számítógép felépítésének nagy előnye, a hardver moduláris felépítése. Ez lehetővé tette, hogy az igényeknek megfelelően az egyszerű, néhány kártyás rendszertől a bonyolultig bővíthető legyen. A processzora Intel 8080 típus, amit az IBM is használt az XT gépcsalád esetében. A számítógépet elsősorban laboratóriumi- és ipari műszerek univerzális intelligens vezérlésére, mérésadatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, vezérlések/szabályozások és folyamatirányítási feladatok, valamint mikroprocesszoros fejlesztőrendszerek kiszolgálására szánták, amit számos opcionális bővítőkártya támogatott. Az alap BASIC-en felül, támogatta a magas szintű Fortran, Cobol, Pascal, PL 1 és Assembler programnyelveket, amik szintén elengedhetetlenek voltak a professzionális felhasználáshoz. A számítógépből mindössze két példány maradt fenn! A másik Labsys80 korábban szintén H.O.C tulajdonából került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárába.
megamini számítógép. A fejlesztő intézmény: Videoton Számítástechnikai Gyár. Gyártás éve: 1982. Az ESzR legkisebb tagja az R10 számítógép volt. Ennek első változatát (1010B) egy francia gép (CII 10010) licence alapján az SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ fejlesztette ki és a Videoton gyártotta 1973-tól. Ennek továbbfejlesztett változata az R-11 (1011), amely licenc alapú honosítása a SEMS cég MITRA 115 nevű tipusa alapján megvalósított megamini számítógéprendszer. Paraméterei: 4MB operaív memória, 16db 80,160 vagy 300MB-os diszk csatolási lehetőség, több felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmas. Vállalatirányítási alkalmazásban (adatbáziskezelés, tranzakció futtatás stb.) 32 terminál megbízható és gyors kiszolgálására képes. Érdekessége, hogy nem tokozott, hanem logikai IC-ből felépített processzort tartalmaz, mikroprogramozott IC-k alkalmazásával. Ez az utolsó fennmaradt példánya a Debreceni Konzervgyár Számítóközpontjában üzemelt az 1990-es évek közepéig.
telex-számítógép. Gyártó: Rolitron Műszaki-fejlesztő kisszövetkezet. Gyártás éve: 1986. Nyilvánvaló volt, hogy a számítógép ki fogja szorítani az írógépeket az irodákból, az 1980-évek második felében is gyártottak alapvetően szövegszerkesztésre optimalizált személyi számítógépeket. Az egyik legsikeresebb termék a Rolitron cég által gyártott, kedvező árú rendszer – a Rózsahegyi László által kifejlesztett Rosytext szövegszerkesztő számítógép – volt, amelyet elsősorban szövegszerkesztésre optimalizáltak. A hajlékonylemezes egységgel szállított eszközt “Rozi”-ként, elektronikus titkárnőként reklámozták. A kezdeti Rosy 80 után a Rosy 80MF már belső hálózatra köthető, belső levelezésre is használható változat, a korábbi 8″ lemezeket felváltva 5.25″ floppymeghajtóval. A későbbiek folyamán, a szövegszerkesztő célgépek helyét átvették az irodai számítógépekre fejlesztett szövegszerkesztő alkalmazások. A felgyorsult fejlődési folyamatra a Rolitron cégnek is reagálnia kellett, így a számítógéptervezésben megszerzett tapasztalataikra építve az egyre népszerűbbé váló területre kezdtek fókuszálni, ami a faxok ősének tekinthető telexgépek voltak. Így született meg az 1980-as évek második felében a Rosytelex, amelyet a korábbi igen népszerű Rosytextre építettek, még a készülék házát is megtartották, csak a színe és a billentyűzete változott. A számítógép kiegészült egy külső egységgel, amely a telexgép telefonvonalra illesztését látta el. A telekommunikáció dinamikus fejlődésének kiszolgálására a Rolitronhoz hasonlóan, a meglévő technológiákra építve más cégek is elkezdtek telexgépeket gyártani. Ebből a modellből, csak ez a példány maradt fenn!
telex-számítógép. Gyártó: Triton Elektronikai Kisszövetkezet. Gyártás éve: 1987. A játékokat és varrókészleteket előállító háziipari szövetkezetből alakult a Triton Elektronikai Kisszövetkezet. 1982-ben saját fejlesztésű IPT-02 nevű házi-számítógépükkel indultak az iskolaszámítógép pályázaton, kevés sikerrel. A gépből kis sorozatot gyártottak, azonban a felhasználói programok hiánya miatt a számítógép nem lett sikeres. A gép érdekessége volt a szokatlanul feltűnő rikító narancssárga színe, amit a megjelenítőjének szánt Videoton Tünde háztartási televízió színéhez igazítottak, hogy jobban passzoljon a géphez. A számítógép fejlesztésben megszerzett tapasztalatokat felhasználva ügyesen használták ki a '80-as évek közepén azt a piaci rést, amit a mechanikus géptávgépírókat leváltó telex-számítógépek jelentettek. Így született meg a Gepárd 8 fantázianevű telex-számítógép. Mivel nem univerzálisan programozható, ezért nem tekinthető teljes értékű számítógépnek, de célszámítógépként jelentős hazai fejlesztés. A készülék dobozának RACK szabványú kialakítása, lehetővé tette a géphez gyártott íróasztalba való beépítést. A billentyűzetet a szintén népszerű Datacoop Kisszövetkezet szállította. Az ezekkel szerzett tapasztalatai révén a Triton az 90-es évek elején megjelenő faxok piacán is piacvezető szerepet játszott. A Gepárd 8 telex-számítógépből mindössze három példány maradt fenn, az egyik Szegeden található az NJSZT ITK múzeumában. Köszönet Orsovai Sándornak, hogy a gyűjtemény számára felajánlott egy komplett íróasztalba épített Triton Gepárd8 számítógépet! 😊
professzionális számítógép. Gyártó: Híradástechnika Szövetkezet. Gyártás éve: 1981. A Híradástechnika Szövetkezetben a 70-es évek második felében indult a számítástechnikai fejlesztés. A korábbi időszakban kamerák, monitorok, tv stúdió- és szervizműszerek, zárt láncú tv-hálózatok fejlesztése, gyártása mellé, a HT 1080Z School computer (hongkongi EACA Videogenie licensz), IEC-buszvezérlő és a HT 680X mikroszámítógép is felkerült a palettára. Ez utóbbi, a HT 680X jelzésű professzionális, moduláris felépítésű mikroszámítógép olyan egységes logikai, elektromos és mechanikai specifikációval rendelkező elemekből áll, amelyekből az adott feladat megoldásához legjobban illeszkedő berendezés állítható össze. A Motorola 6800 típusú 8 bites processzorra épülő, 1981-ben megjelent gép tervezése során a fő hardvert és a grafikai megjelenítést végző egységet különállóra tervezték. Maga idején nem volt megszokott, hogy az eredeti 64 KB memória 64-128-256 KB-os modulok alkalmazásával, memórialapozásos technika segítségével bővíthető volt 512 KB-ig. Ugyanígy, feladatnak megfelelően a ROM is bővíthető, 256 KB-ig. A HTOS monitorprogram egyfajta operációs rendszerként vezérelte a különböző hw és sw elemeket. Assembler, BASIC és FORTH programozási nyelvek voltak elérhetőek. Készült egy színes kijelzést lehetővé tevő 680X-CDP nevű grafikus kiegészítő rendszer, mely 384*288 képpontos felbontást tett lehetővé. Ezzel az kiegészítéssel lehetett használni a fényceruzát és a pozicionáló gömböt (trackball). A számítógépből jelen információk alapján kettő példány maradt fenn, a másik bézs színű Szegeden található az NJSZT ITK múzeumában. Eredeti forrás: https://ajovomultja.hu/exhibition/ht-680x
Graphic Display Terminal. Gyártó: Medicor Művek. Gyártás éve: 1983. A Medicor Művek vállalatot 1963-ban alapították, fő profilja orvostechnikai eszközök és készülékek fejlesztése és gyártása volt. Mint abban az időben minden nagy hazai elektronikai fejlesztő vállalat, így a Medicor is gyártott számítástechnikai berendezéseket. A fejlesztések a Budapesti Műszaki Egyetem Automatizálási Tanszék közreműködésével történtek. Kialakítottak egy egységes "Europa" nyomtatottáramköri kártya szabványra épülő MMT (Medicor Mikroprocesszor Technológia- Műszer- és Méréstechnika Tanszék) kártyarendszert, amit más hazai gyártók is felhasználtak a berendezéseikben. A nagysikerű moduláris felépítésű MOD-81 és MOD-81-m /moduláris adatgyűjtő/ számítógép családba tartozott a GDT-01 Graphic Display Terminal, ami mechanikai kialakításban megegyezett a MOD-81-el. A készülékeket nagysorozatban gyártották a Medicor esztergomi gyárában, a hazai piacon kívül nagymennyiségben exportálták a Szovjetunióba is. Köszönet Tóth Csabának /Medicor ELFI/, hogy ezt a rendkívül ritka, (talán utolsó) fennmaradt példányt a H.O.C. gyűjtemény számára felajánlotta! 😊 Jelen ismeret szerint nem maradt fenn több példánya!
Admiral 64 számítógép. Gyártó: Urbán Zoltán és Urbán Kornél. Gyártás éve: 1987. „A Mikro’87 kiállításon nagy sikerrel mutatkozott be a FORTH programnyelvet ismerő ADMIRAL 64 típusú számítógép, amelyet Urbán Zoltán, a budapesti Landler Jenő Szakközép Iskola érettségiző diákja és unokabátyja – az iskola tanára -, Urbán Kornél épített.” Mindösszesen kettő darab fennmaradt példánya ismert!
második generációs tranzisztoros számítógép. Gyártó: Elwro, Wroclaw, Lengyelország Gyártás éve: 1966-1967 A Lengyelországi Wroclaw székhelyű Elwro cég 1966-1967 között mindössze 84 darabot gyártott az ODRA 1013 számítógépből. Ebből 53 darabot export piacra. /Ez a 072 sorszámú darab/ Magyarországon 8db ODRA 1013 működött.
A számítógép ugyan nem magyar gyártmány, mégis fontos szerepet töltött be a hazai felsőoktatásban.1965-ben Obádovics J. Gyula professzor egy Lengyelországi tanulmányútról szóló a Művelődésügyi Minisztériumhoz küldött beszámolójában szerepelt az ELWRO cég által gyártott ODRA 1013 típusú számítógép, ebben azt javasolta hogy az egyetemekre, tanszéki keretben is üzemeltethető számítógépet célszerű telepíteni. 1967-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai Intézete és az MTA Atommagkutató Intézete is kapott egy-egy ODRA 1013 típusú számítógépet. Ezt az időszakot az informatikaoktatás ODRA-korszakának szokták nevezni.
A tanszék az oktató tevékenység mellett az MTA Atommagkutató Intézete tudományos kutatásaihoz, szakértői megbízások teljesítéséhez, valamint az intézmény ügyviteli feladatainak ellátásához is használta a második generációs lengyel gyártmányú számítógépet.
A gép akkori áron 2,5 millió forintba került. Az ODRA 1013, 421db nyomtatottáramköri lapon megvalósított germánium tranzisztorokból felépített, 1 bites aritmetikával rendelkező, úgynevezett bitsoros szervezésű, 39 bit szóhosszúságú, univerzális célú számítógép volt.
A 640× 1300 × 1600 mm méretű,450 kg tömegű számítógépnek mindössze 8 Kiló-szavas (1szó 39 bit) dobmemória volt az operatív tára, amely 38 Kbájtnak felel meg, 2db 128 szavas kb. 1,2 Kbájt ferritgyűrűs memóriája volt, perifériaként lyukszalagot és távírógépet használt, másodpercenként 1400 műveletet tudott elvégezni.
A berendezés 1975 végére alkalmatlanná vált a tudományos kutatások számára, ezért a gépet 1976. február 9-én a debreceni középiskolai számítástechnika oktatás elősegítésére átadták a Tóth Árpád Gimnáziumnak, ahol még 8 évig használták.
Az első iskolai alkalmazásaként, egyetlen délután alatt sikerült elkészíteni egy 20 oldalas statisztikai kimutatást a gimnázium 700 tanulójáról. Tanulmányi jellegű felhasználása szakköri foglalkozások keretében történt, a gép 1983-as végleges meghibásodásáig.
A TÁG-ban őrzött számítógép 48 év elteltével került a Hungarian Old Computers gyűjteménybe, ez Magyarországon az egyetlen fennmaradt példány. A világ múzeumaiban is alig található, nagyon ritka darab.
Köszönet a Tóth Árpád Gimnáziumnak, Fenyősné Kircsi Amália Márta igazgatónőnek és Bodó Tamás igazgatóhelyettes Úrnak, hogy felajánlották a számítógépet a Hungarian Old Computers gyűjtemény számára! 😊
A közeljövőben jelentős változások lesznek a jelenleg virtuális-múzeumként látható, de időszakos kiállításokat is rendező Hungarian Old Computers gyüjtemény történetében.
Hamarosan, bővebb információk érkeznek... 😊
A gyűjteménnyel kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit itt tudja feltenni. Köszönöm, hogy megtekintette a múzeumot!
| FOTÓK: Vida István Tamás, Vidovenyecz Zsolt - TÁRLAT | MTI Nemzeti Fotótár: B. Fazekas László, Bajkor József, Bartos Gyula, Bisztray Károly, Czika László, Cseke Csilla, Hadas János, Honéczy Barnabás, Kerekes Tamás, Matusz Károly, Tóth Gyula, Várkonyi Péter, MTI Nemzeti Fotótár, Hungaricana közgyűjtemény, Főfotó - ÉLETKÉPEK | Vida István Tamás, Tanka Attila, Guzmics Imre, Balogh Attila, Batta Gergő, NKE, DEIK, Auchan, Ericsson, HBO, NJSZT-MMO, Piros Tamás - KIÁLLÍTÁS. DTV - ESEMÉNYEK. | Szűcs Miklós - KÜLSŐ FORRÁS | Dr. Rutkovszly Edéné, telefongyar.hu - ÉLETKÉPEK |
| DOKUMENTUMOK: NJSZT-ITF - ÉLETRAJZOK | Batta Gergő - "Évkönyv 2017". Nádasdi Anikó - Dehír. Berecz Antónia - GDT. ORIGO - SAJTÓ, | BIT-LET - Göngyössy Péter | MTA-SZTAKI Primó jegyzetek - Tiszai Tamás |
| VIDEÓK: Gyöngyössy Péter, Berecz Antónia, OBH Informatika, Vidovenyecz Zsolt, Nádasdi Anikó, Török János, Papp Norbert - DTV. Napszemle - M5 Televízió |
| FELAJÁNLOTT TÁRGYAK: Debreceni Tóth Árpád Gimnázium - Fenyősné Kircsi Amália Márta igazgató, Bodó Tamás igazgatóhelyettes | Zich Ferenc - Videoton R11, VSD-47700, VDT-52100 | MTA-SZTAKI ProPrimó - Mannó Sándor | Harkányi Péter - Commodore64 II konfiguráció, Rosytext Mini | Aradi Ferenc - EMG HUNOR 157/158 konfiguráció | Bőde Gyula - HomeLab 3 KIT, Dr. Varga György - MTA SZTAKI SYSTER N /Alföldi Nyomda/ | Orvos Mihály, Gábori József - TPA 11/540, TPA-1 | Tajti Ákos - HUNOR 131 számológép terminálegysége | Tóth Csaba /Medicor ELFI/ - Medicor GDT-01| Orsovai Sándor - Triton Gepárd8 /íróasztalban/ |
| KÜLÖN KÖSZÖNET: Dr. Molnár József műszaki igazgató, Dr. Király Beáta, Dr. Salamon Péter - ATOMKI | Dr. Rutkovszky Edéné - DEIK, Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó - DEIK | Képes Gábor ügyvezető igazgató - NJSZT | Fenyősné Kircsi Amália Márta igazgatónő, Bodó Tamás igazgatóhelyettes - Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen | Dr. Zilizi Gyula - MTA ATOMKI KISFIZ | Nagy Attila - AtLab | Elsayed Hassan - Óbudai Egyetem | Dr. Berecz Antónia -GDF, Dr. Berke József - GDF | Berke Dávid - Ericsson | MTA-SZTAKI - Mannó Sándor, Tiszai Tamás | Egregyi Múzeum Hévíz - Hermann Katalin múzeumigazgató |
A www.holdcomputers.com weblap használatával Ön elfogadja az alábbi feltételeket, függetlenül attól, hogy azokat elolvasta-e vagy sem.
A használati feltételek nem ismerete nem mentesít senkit a felelősség alól, nem lehet semmilyen hivatkozás alapja, ha azokat megszegte és ebből kifolyólag a www.holdcomputers.com weblapnak és/vagy üzemeltetőjének bármilyen természetű kára,
vagy hátránya keletkezik. Ebben az esetben az ügy jogi úton kerülhet rendezésre.
SZERZŐI JOGOK
A www.holdcomputers.com weboldal teljes terjedelmében Vidovenyecz Zsolt (késöbbiekben üzemeltető) szellemi terméke, szerzői jogvédelem alatt áll, az oldalon megtalálható információk, adatok kizárólag saját felhasználás céljából használhatók,
menthetők el és nyomtathatóak ki. A weboldal vagy egy részének másolása, sokszorosítása, bármilyen célú fel- és átdolgozása, kereskedelmi forgalomba hozatala, hasznosítása vagy más, nem saját felhasználásra történő használata tilos.
Nem tartozik ezen tilalom alá a weboldal vagy annak egy részének a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben meghatározott sajtó által az ugyanezen törvény szerinti sajtótermék nyilvános közlése céljából történő felhasználása.
A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
A weblapon található fotók, képek, videók és azok elrendezése is az oldal üzemeltetőjének kizárólagos tulajdona vagy kizárólagos használatában áll, melyek szintén szerzői jogvédelem alatt állnak, azok kizárólag saját felhasználás céljából használhatók,
menthetők el és nyomtathatók ki. A weblapon található fotók, képek, videók, információk amelyek külső forrásból származnak és nem az üzemeltető saját szellemi termékei, minden esetben hivatkozással vannak ellátva, annak forrása és tulajdonosának megjelölésével.
A weboldalon található fotók, képek, videók másolása, sokszorosítása, bármilyen célú fel- és átdolgozása, kereskedelmi fogalomba hozatala, hasznosítása vagy más, nem saját felhasználásra történő használata tilos.
Nem tartozik ezen tilalom alá a weboldalon található fotóknak, képeknek, videóknak a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben meghatározott sajtó által az ugyanezen törvény szerinti sajtótermék nyilvános közlése céljából történő felhasználása.
A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
A Weboldalon feltüntetett valamennyi védjegy és logó oltalom alatt áll. A védjegyek és logók használatára, felhasználására, megjelenítésére csak a jogosult kifejezett engedélye esetén jogosult.
A www.holdcomputers.com domainnév szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználására csak a weblapot üzemeltető jogosult. A portálon található tartalmak használatához minden esetben az oldal üzemeltetőjének előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
HIVATKOZÁSOK
Az üzemeltető előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos a www.holdcomputers.com oldalait, vagy annak részét más webhelyekre beilleszteni, mintegy saját oldalként feltüntetve azt. Az üzemeltető minden ilyen esetben jogosult ezzel szemben fellépni és
többek között az ebből származó kárának megtérítését vagy a jogsértő állapot megszüntetését követelni.
ADATVÉDELEM
A weboldal használatára való jogosultság nem jelenti semmiféle értelemben a márkanevek, bejegyzett márkanevek, logók és képek használatára vonatkozó jogot.
A weboldal harmadik fél weboldalaira mutató hivatkozásokat tartalmaz, amelyekre az üzemeltetőnek nincs befolyása. Az üzemeltető nem vállal felelősséget semmiféle olyan weboldalért, amelyhez ezen weboldalon keresztül fér hozzá.
A weboldalon szereplő összes márkanév, bejegyzett márkanevek, logók és képek azok bejegyzett tulajdonosainak tulajdonát képezik.
Minden nem tárgyalt jogi hivatkozással kapcsolatban a magyarországi jogszabályok és hatósági döntések az irányadónak.
